HTML

Melano

A Melano Magazin szerzőinek karanténja. Avagy, azok a gondolatok, érzések, amelyek sohasem kerülhetnek címlapra. Nyomdafestéket is eltűrő szavak megalkuvást nem ismerő stílussal. Kiket kedvelünk jobban? A link sztárokat, vagy kötekedő menedzsereket? Többet ér-e egy sajtóügynökség egy gyorsétteremnél? Ki törli belénk a lábát, és kik nem? Kulisszatitkok.

Friss topikok

2010.06.13. 11:16 El Polako

Hülyeséget beszél a Jobbik

A Jobbik közleményt adott ki, melyben reflektál az Indexen megjelent Szőcs Géza interjúra, melyben a Fidesz-kormány kultúrpolitikusa kifejti, hogy a Julianus-barát program kapcsán egy néhány fős kutató csoportnak kellene feltérképeznie a magyarság genetikáját, szerinte Kazahsztántól -Japánig élhetnek rokonaink. Ismét támadás tehát a finnugor elmélet ellen, és ezzel úgy tűnik, egymásra licitálnak jobb oldalon. Ezúttal Vona Gáborék lőtték a legnagyobbat a finnugorizmus kapcsán. Mellé.


Jobbik = turánizmus

A magát nemzeti radikális pártnak valló tömörülés folyton-folyvást kikezdi  a finnugor elméleteket, és ehelyett a keleti szkíta-avar-magyar folytonosságot, valójában a a turanizmus gondolatát tekinti mérvadónak. Ez a fajta szemlélet legutóbb a két világháború között volt meghatározó. Az itthoni hiedelmekkel ellentétben ez a megközelítés korántsem zárja ki a finnugor rokonságot, sőt, éppen, hogy genetikailag is közös összetartozást feltételez, való igaz: nem csak a finnugor népekkel. Itthon a turanizmus alatt elsősorban a turáni népek összetartozásának eszméjét ismerjük ez alatt a fogalom alatt, szűkebb értelemben a türk nyelvű népekre terjed ki. Ez a fajta szemlélet korábban Törökországban, Japánban is támogatást kapott.  A tudományos szemléletmód azonban hangsúlyozza, török jelleggel rendelkezhetnek az ottománok, a tatárok, magyarok egyes csoportjai, finnek bizonyos csoportjai, és a balti népek. A finnugor és a turán  elmélet egyaránt egy őshazát feltételez, melyet az Uráli hegységhez, ill. Közép-Ázsiához kötnek. Utóbbit megkíséreltek nyelvi bizonyítékokkal is megmagyarázni, azonban egyedül  finnugorizmus épül valódi, nyelvtani kutatásokra.

Habsburg-fóbia?

Úgy tűnik a Jobbik szellemi háttérországa le van maradva az 1848-as forradalom Habsburg-ellenességénél, ugyanis folyamatosan a Habsburg-ház találmányának tekintik a finnugorizmust, amivel súlyos hibát és csúsztatást követnek el. A valóságban nem Budenz József, Paul Hunsdorfer volt az első, aki a finnugor nyelvekkel való rokonságot firtatta.

Finnugor elméletek gyökerei: a svédek tudják

Bonfini emlékezik meg arról, hogy II. Pius pápa (Aeneas Silvius Piccolomini, 1405-1464) említést tett egy veronai szerzetesről, aki a Don forrásvidékénél magyarul beszélő emberekre talált. Mátyás király azonban maga is hallott orosz kereskedőktől arról, hogy keletre még mindig élnek rokonaink, ezért fel akarta kutattatni és Magyarországra szándékozta telepíteni őket. A magyar és az obi ugor nyelvek kapcsolatba hozásának ez az első ismert emléke. A finnugor nyelvrokonság gondolatát a 16. században vetik fel határozottabban: Mathias de Miechow krakkói kanonok a Tractatus de duabus Sarmatiis c. művében még a magyarok és a Káma-vidéki Jugriában élő népek nyelvének hasonlóságáról ír, míg br. Siegmund de Herberstein osztrák diplomata a Rerum Moscovitarum Commentarii-ban (1549) már nem csak a jugriai manysik, hantik és a magyarok nyelvének rokonságát veti fel, de azt is állítja, hogy a magyarok innen költöztek a Kárpátok közé. A finnugor nyelvrokonságot Szamosközy István, a történetíró is felvette. Ekkor még csak az obi-ugorok és a magyarok nyelvrokonsága merült fel.

1671-ben Georg Stiernhielm svéd tudós beszámolt a lapp, észt és finn nyelv hasonlóságáról, illetve a finn és magyar közti hasonló szavakról. A hamburgi orvos és polihisztor Martin Vogel szintén kísérletet tett a finn, lapp és magyar nyelvek rokonítására. Ő a szóegyezéseken, etimológiákon kívül már nyelvtani párhuzamokra is támaszkodik, amikor e nyelvek rokonságát kimondja. A lapp, finn és magyar nyelv rokonságát még G. W. Leibniz is említi a De originibus gentium c. művében – sőt, egy közös ősnyelv leszármazottainak tartja ezeket.

A finnugor rokonság elmélete a 18. században alakult ki. 1717-ben Olaf Rudbeck svéd professzor körülbelül száz szóegyezést talált a finn és a magyar között, amiből a nyelvészek többsége 40-et még ma is elfogadhatónak tart. A finnugor elmélet tudományos kutatásának kiindulópontja Sajnovics János 1770-ben megjelent latin nyelvű tanulmánya volt, Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse, azaz A lapp és a magyar nyelv azonosságáról, mely mai szemmel nézve is tartalmaz figyelemre méltó elemeket. Nyilvánvaló hibái közül az egyik, hogy az állítólag hasonló szavakat ragozva újra beleteszi a szólistába, így többszörözve meg az ilyen szavak számát.

1795-ben Göttingába utazik a kolozsvári orvos, Gyarmathi Sámuel (1751-1830), aki eredetileg a finnugor rokonítást cáfolni akarván ment Németföldre. Gyarmathi Schlözer munkásságának áttanulmányozása után feladta eredeti nézeteit a magyar nyelv "napkeleti" (héber, káld, arab, stb.) rokonságáról, és tanulmányt írt Affinitas Linguae Hungaricae cum Linguis Fennicae originis, grammatice demonstrata címmel, melyben a magyar és az finnugor nyelvek hasonlóságát ecseteli.

A finnugor nyelvrokonság bizonyítását Reguly Antalnak (1819-1858) köszönhetjük, aki az utazásai során a finn, lapp, karjalai, észt, mordvin, mari, manysi, hanti és nyenyec nyelveket nem csak elsajátította, de pótolhatatlan gyűjtőmunkát is végzett e népek körében.[3] Korai halála miatt már nem tudta a hazamentett nyelvi és népköltési anyag feldolgozását maga befejezni, de munkatársa, az 1848-as hős Hunfalvy Pál és mások, például a német tudósból magyarrá lett Budenz József, sőt egész nyelvészgenerációk (Simonyi Zsigmond, Pápay József, stb.) folytatták a munkát. Reguly meglátásait a magyar nyelv helyéről a finnugor nyelvek között, az ősnyelvi alakok kikövetkeztethetőségéről, valamint a magyar népnév eredetéről mindmáig jegyzi a tudomány.

A finnugor nyelvek nyelvtanilag olyan hasonlóságokat mutatnak, mely akkor is egy tető alá hozza a magyarokkal őket, ha ezt bizonyos politikai erők nem szeretnék. Bár Szőcs Géza szerint  „Vannak országok Kazahsztántól Japánig, ahol ha egy magyar érkezik hozzájuk, már a repülőtéren széles mosollyal fogadják. Ez nem sok helyen fordul elő. Ázsiában mint távolba szakadt testvért tartanak minket számon.” Azért ne felejtsük el, hogy az észtek és a finnekkel sokkal szorosabb kulturális kapcsolatokat ápolunk. Erre a példa a rengeteg fordítás, melynek kapcsán magyar művek kerülnek észt, ill. finn olvasók kezeibe, de említésre méltó lehet a Magyar Posse finn zenekar is, vagy a sok száz finn-magyar kulturális tömörülés, nem beszélve a gazdasági kapcsolatokról.

Az, hogy Szőcs Géza személyében egy olyan ember indítaná meg a genetikai kutatási programot, aki szerint Türkmenisztán, és Kazahsztán felé kell nyitni ( mi ez, ha nem turánuzmus???) erősen nagy aggodalomra ad okot, tekintve, hogy egy súlyos félremagyarázásnak lehet áldozata a jövőben bármilyen előjellel születő eredmény.

 

2 komment

Címkék: fidesz és finnország jobbik friss forró finnugorizmus


A bejegyzés trackback címe:

https://melano.blog.hu/api/trackback/id/tr842077958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása